Az MTA Régészeti Intézet Örökös Tagja címet adományozó emléklap Holl Imre részére. Az oklevelet az MTA Régészeti Intézet Tudományos Tanácsa adományozta az intézet érdekében kifejtett, kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként. Az emléklap 1989. január 19-én, Budapesten kelt, az intézet hivatalos körbélyegzőjével és az igazgató aláírásával hitelesítve. A jobb oldalon egy középkori kályhacsempe sarokelemének fényképe látható, koronás oroszlán ábrázolással, amely Holl Imre kutatási területére, a középkori kályhaművészet vizsgálatára utal. A dokumentum Holl Imre tudományos életművének intézményi elismerését tanúsítja.
Gépelt kutatási dokumentum középkori kályhacsempék tipológiai és statisztikai elemzéséről. A két dendrogram a különböző csempetípusok közötti hasonlósági viszonyokat szemlélteti. A felső ábra három mintasorozat összehasonlítását mutatja, köztük padlócsempéket, a Zsigmond király korára keltezett példányokat, a lovagalakos kályha műhelyének termékeit és Mátyás király korának csempéit. Az alsó dendrogram a „Lovagalakos kályha” műhelyének két kályhából származó és továbbhasznált csempetípusainak rokonsági viszonyait ábrázolja; az alsó számsor a csempék típusszámait jelöli. A dokumentum Holl Imre tipológiai és matematikai módszerekkel végzett kályhacsempe-kutatásának munkairata.
Gépelt levélmásolat Balla Mártának, a Budapesti Műszaki Egyetem Kísérleti Tanreaktorába címezve. A levél a régészeti kerámiák természettudományos vizsgálatának módszertani kérdéseivel foglalkozik. Holl Imre beszámol Duma György professzorral folytatott egyeztetéséről, amelynek középpontjában a kerámiák mázösszetételének és égetési hőmérsékletének meghatározása áll. A levél javaslatot tesz arra, hogy az anyag inhomogenitása miatt a vizsgált kerámiatárgyakból több helyről vett minták átlagolásával végezzenek elemzéseket, különösen azoknál a daraboknál, amelyeknél a korábbi vizsgálatok jelentősebb eltéréseket mutattak. A dokumentum a régészeti kerámiák archeometriai kutatásának előkészítését és a kutatók közötti szakmai egyeztetést dokumentálja.
Tanulmányrajzokat és jegyzeteket tartalmazó lap őskori és kora vaskori kerámiadíszítésről. A tollal készült vázlatok különböző kultúrák edényeinek ornamentikáját és díszítőmotívumait hasonlítják össze, köztük a neolitikum, a mükénéi kultúra, a Hallstatt-kultúra és az itáliai Este-kultúra kerámiáit. A lapon geometrikus motívumok, spirális és meanderdíszek, valamint kronológiai és lelőhelyre vonatkozó megjegyzések szerepelnek. A rajzok Holl Imre egyetemi tanulmányai során készültek.
Kézzel készült tanulmányrajzokat tartalmazó lap középkori fegyverzeti és heraldikai motívumokról. A tollal és ceruzával készült vázlatok különböző sisakokat, sisakdíszeket, foszlányokat, címerpajzsot és növényi ornamentikát ábrázolnak. A rajzok Holl Imre egyetemi évei alatt készültek, és a középkori heraldikai, fegyvertörténeti és díszítőművészeti elemek formai tanulmányozását, valamint összehasonlító vizsgálatát szolgálták. A lap jobb alsó sarkában „P.H.” monogram látható.
Holl Imre egyetemi leckekönyve (indexe) a Budapesti Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karáról. A dokumentum fekete vászonkötésű, a borítón a tulajdonos neve („HOLL IMRE”) szerepel. A belső címlapon Holl Imre igazolványképe, hivatalos bélyegzők és pecsétek, valamint az eskü letételét igazoló bejegyzés látható. A leckekönyv tanúsítja, hogy Holl Imre az 1946/47. tanév I. szemeszterétől az 1947/48. tanév II. szemeszteréig a Bölcsészettudományi Karon folytatott tanulmányokat. A záró bejegyzés szerint a kari tanfolyamot sikeresen elvégezte, és 1948. június 24-én részére végbizonyítványt állítottak ki.
Nyitott könyv belső oldaláról készült felvétel, amelyen az „Ex libris Emerici Holl” feliratú könyvjegy látható. A rézmetszet jellegű grafika középpontjában sisakkal, sisakdísszel, foszlányokkal övezett címerpajzs áll. A pajzsban rákot és három ivóedényt ábrázoló címerkép látható, fölötte zászlókkal díszített sisakdísz. Az ex libris alatt az „Ex libris Emeric Holl” felirat. A lap alsó szélén Sterbenz Károly autográf aláírása („Sterbenz”) látható.
Ex libris (könyvjegy) „Holl Imre könyve” felirattal. Fekete-fehér, feltehetően fametszet technikával készült grafika. A kompozíció a velencei Szent Márk teret ábrázolja a Dózse-palotával, előterében Velence jelképével, a szárnyas oroszlánt tartó gránit oszloppal. A lap alsó szélén Sterbenz Károly autográf aláírása („Sterbenz”) látható.
Tanulmányrajz egy groteszk férfimaszkot ábrázoló gótikus kőfaragványról. A feljegyzés szerint a rajz a prágai székesegyház Szent Vencel-kápolnájához kapcsolódó konzolmaszk alapján készült. A lapon a faragvány keltezésére („1367 után”) vonatkozó kronológiai megjegyzés is szerepel.
Ceruzával készült tanulmányvázlat egy gótikus, groteszk maszkfejet ábrázoló kőfaragványról. A maszkot stilizált lombdísz övezi, fölötte mérműves, fiálékban végződő építészeti koronázat látható. A lapon kézírásos jelzet és azonosító feljegyzés szerepel.
Adatgyűjtés a Musica allegorikus alakját ábrázoló reneszánsz kályhacsempéről. A dokumentum konográfiai megfigyeléseket, attribúciós feljegyzéseket és bibliográfiai hivatkozásokat tartalmaz. A lap a továbbiakban a figurális kályhacsempék építészeti kereteit és feliratszalagjait vizsgálja összehasonlító módon. A jegyzetek szakirodalmi hivatkozásokat tartalmaz.
Polikróm mázzal bevont reneszánsz kályhacsempe, amely a Musica allegorikus nőalakját ábrázolja pengetős hangszerrel a kezében, gazdagon tagolt építészeti keretben. A csempe feltehetően Hans Vest műhelyében készült, bár az attribúció bizonytalan. A tárgy a 16. század közepének felső-ausztriai kályhaművészetét képviseli, és a hét szabad művészet egyikének, a zenének megszemélyesítését jeleníti meg. A csempe eredetileg egy reprezentatív cserépkályha díszítőelemeként szolgált.
A lapon I. Miksa (1493–1519) Dürer által készített portréja nyomán készült rajz, valamint 1506–1529 közé keltezett félkupolára vonatkozó vázlatrajzok és adatgyűjtések szerepelnek. Feltehetően építészeti vagy díszítőelemek formai vizsgálatához kapcsolódnak. A lap magyar nyelvű megjegyzéseket, hely- és kronológiai adatokat és szakirodalmi utalást tartalmaz.
Adatgyűjtés a 16. század első felének női viseletéhez. A lap egy 1528 körüli női portré tollrajzát, a fejviseletre és nyaköltözetre vonatkozó megfigyeléseket, valamint szakirodalmi hivatkozást tartalmaz.
Adatgyűjtés a 16. század eleji német viseletről a forrás megjelölésével. A lap szakirodalmi hivatkozásokat, kronológiai adatokat (1510–1531), valamint egy alakot és több, ráncolt felsőharisnyát ábrázoló tollrajzot tartalmaz. A jegyzetek a reneszánsz öltözet, különösen a lábviselet és annak formai változatai kapcsán gyűjtött megfigyeléseket rögzítik.
Középkori fejviseletekről és viselettörténeti kérdésekről készített jegyzetlap szakirodalmi megjelölésekkel. A feljegyzések középpontjában a Gugel (csuklya), a kapucni és a fríg sapka áll, különös tekintettel a 13–15. századi európai ábrázolásokra és formai változataikra. A jegyzetek magyar és német nyelvű megjegyzéseket, irodalmi hivatkozásokat (többek között E. Thiel, K. Quincke, G. Rodel), évszámokat (pl. 1350, 1360, 1366), valamint tollrajzot tartalmaznak csuklyás alakokról.
Bátmonostor-Pusztafalu mérműves és lovagalakos kályhacsempéire vonatkozó adatgyűjtés kutatási hivatkozással. A jegyzet két csempe 1:1 méretben készült vázlatos rajzát tartalmazza kutatói észrevételekkel.
A dokumentum a gótikus építészeti formák fejlődésének és magyarországi párhuzamainak vizsgálatához készült. A rajzokat kronológiai és tipológiai megjegyzések, valamint francia és német gótikus emlékekre vonatkozó szakirodalmi hivatkozások egészítik ki.
A bal oldali ábra egy gazdagon faragott, teljes kandeláberoszlopot mutat levélornamentikával és figurális díszítésű fejezettel. A jobb oldali rajz egy reneszánsz kapuívhez kapcsolódó kandeláberes féloszlopot ábrázol. A lap a rajzok mellett rövid formai megjegyzéseket, keltezéseket és szakirodalmi hivatkozásokat tartalmaz.
A lapon színezett rajz látható a címer nyolcágú csillagjáról, valamint vázlat a sisakdíszről és a sisaktakaróról. A feljegyzések a címer különböző középkori ábrázolásait, a csillag sugarainak számát és formáját, valamint a 15. századi heraldikai változatokat elemzik, szakirodalmi hivatkozásokkal kiegészítve.
Heraldikai kutatási lap a Lichtenburg család címeréről. A lapon a címerpajzs, a sisakdísz, valamint több részletrajz látható. A pajzson kereszt alakú címerábra szerepel, fölötte sisakdíszként halat és pávatollas sisakéket ábrázoló változatokkal. A jegyzetek a címer keltezésére és heraldikai forrásaira utalnak, valamint a Kunštát család címerpajzsának vázlatát is tartalmazza.
A késő középkori kályhacsempéken megjelenő szarvasábrázolásról készített jegyzetlap. A lapon egy fekvő vagy ugró agancsos szarvas rajza látható növényi motívummal a szájában, valamint a csempe keretének részlete. A jegyzetek a motívum elterjedésére, ikonográfiai értelmezésére, a csempe méreteire, technikai jellemzőire és párhuzamaira vonatkoznak, szakirodalmi hivatkozásokkal kiegészítve.
Kolozsvár, Fő tér, Bogner-ház reneszánsz ajtókeretének kandeláberes féloszlopáról készült vázlatrajz. A rajz a féloszlop teljes felépítését – lábazatát, tagolt oszloptörzsét és fejezetét – ábrázolja profilozott tagozatokkal és reneszánsz díszítőelemekkel. A lapon bibliográfiai hivatkozás szerepel.
A lapon egy kör alakú mezőben ábrázolt agancsos szarvas, valamint lándzsás lovag vázlata szerepel. A jegyzetek a lelőkörülményekre és a darabok leírására vonatkoznak, továbbá kisebb ornamentális részletrajzokat és profilvázlatokat is tartalmaznak.
