A lapon a 271–274. típusszámmal jelölt csempék rajzai és rekonstrukciói láthatók, köztük heraldikai motívumokat (kereszt, lóherelevél), rozettás és növényi ornamentikát ábrázoló darabok. A feljegyzések méretadatokat, keltezési megjegyzéseket, analógiákat és szakirodalmi hivatkozásokat tartalmaznak. A második oldalon további összehasonlító jegyzetek, profilrajzok és tipológiai megfigyelések szerepelnek.
A felső oldalon több, színezett és vonalas rajz látható különböző négyzetes csempékről: középen rozettás, valamint örvénylő növényi koszorúval keretelt rozettás előlapokról. A rajzok mellett méretadatok, mázra, keretprofilra és analógiákra vonatkozó megjegyzések szerepelnek. Az alsó oldalon térképvázlat és lelőhelyre, illetve szakirodalmi adatokra vonatkozó jegyzetek találhatók.
Reneszánsz csempe a nagyvázsonyi várból, allegórikus, jobbra lépő női alak (Temperantia, Erény) ábrázolással. A bal oldalon ceruzarajz látható az allegorikus nőalakot ábrázoló csempéről 1:1 léptékben, a jobb oldalon gépelt és kézzel kiegészített leírás szerepel. A jegyzet ismerteti az anyagot, a mázat, a készítéstechnikát, a múzeumi leltári számokat és szakirodalmi hivatkozásokat.
A nagyvázsonyi pálos kolostor konyhája melletti szemétgödörből származó kálhacsempék alapján egy kályha oromzati elemének rekonstrukcióját ábrázolja rozettás körmedalionokkal és növényi díszítéssel, valamint sarokkialakítási vázlatokkal. A lapon méretadatok és szakirodalmi hivatkozások is szerepelnek. Hátoldalán egy rozettás csempe- vagy párkánytöredék 1:2 léptékű rajza látható Csabrendekről összehasonlító célból.
Kéziratos kutatási jegyzet és rajzos elemzés az egervári vár késő gótikus mérműves kályhacsempéjéhez. A dokumentum a csempén ábrázolt építészeti tagozat részletrajzát, méretadatait és a kályhacsempék architektonikus keretezésével kapcsolatos összehasonlító megfigyeléseket tartalmaz.
Kéziratos kutatási jegyzetlap az egri vár Szép-bástyájánál előkerült, rozettás díszítésű, szőlőindás-fürtös keretelésű reneszánsz kályhacsempékről. A dokumentum színezett rekonstrukciós rajzokat, méretadatokat, szakirodalmi hivatkozásokat és kronológiai megjegyzéseket tartalmaz. A feljegyzések a csempék keltezésére, színezésére, ikonográfiai kapcsolataira és a Jagelló–Habsburg-kori művészethez fűződő összefüggéseire vonatkoznak.
Kéziratos kutatási jegyzetlap az egri vár püspöki palotájából származó, reneszánsz architektonikus keretes kályhacsempékről. A dokumentum oszlopos-fülkés csempék vázlatrajzait, méretadatait, formai elemzését, valamint a nürnbergi, bécsi és francia párhuzamokra vonatkozó bibliográfiai és kronológiai feljegyzéseket tartalmaz. A jegyzetek a csempék rekonstrukciójára, keltezésére és ikonográfiai előképeire irányuló kutatómunka részét képezik.
A lapon féloszlopos, fülkés és párkányos kályharészletek vázlatrajzai, valamint ausztriai és németországi kályhacsempékre vonatkozó feljegyzések szerepelnek. A jegyzetek többek között Melk és Krems környékének emlékanyagára, valamint szakirodalomra hivatkoznak.
Kéziratos kutatási jegyzetlap egy 1531-ben Erhard Schön fametszetén ábrázolt nürnbergi kályháról. A lapon a kályha felépítésének vázlatos rajza, építészeti profilok és párkányelemek összehasonlító rajzai, valamint a budai és más közép-európai analógiákra vonatkozó megjegyzések szerepelnek.
Kézzel rajzolt kutatási vázlat egy Welsből származó, 1540–1560 körülre keltezett kályháról. A lapon a kályha sematikus rajza, egy figurális kályhacsempe vázlatos ábrázolása, valamint a kapcsolódó szakirodalomra, múzeumi példányokra és analógiákra vonatkozó kézírásos feljegyzések szerepelnek. A jegyzetek a kályha felépítésére, csempetípusaira és ikonográfiai párhuzamaira vonatkozó megfigyeléseket rögzítik.
Kézzel rajzolt vázlat gyémántmetszésű csempékből épített kályháról. A lapon bibliográfiai és múzeumi hivatkozások, valamint a kályha keltezésére vonatkozó megjegyzések szerepelnek. A rajz a Magyar Nemzeti Galériában őrzött, Januárt ábrázoló műalkotás alapján készült.
Kéziratos kutatási jegyzet és vázlatrajz egy 16. század első felére keltezett kályháról. A rajz a nürnbergi Germanisches Nationalmuseum gyűjteményében őrzött festett fatányér ábrázolásán alapul; a lapon emellett csemperészlet-vázlat és szakirodalmi hivatkozás található.
Téglalap alakú, gótikus mérműves keretben ábrázolt lovagalakos kályhacsempe. A kompozíció középpontjában lándzsát tartó páncélos lovag látható vágtató lovon. Az ilyen típusú csempék a késő középkori reprezentatív kályhák legjellegzetesebb díszítőelemei közé tartoztak. A lovagfigurák rendszerint a lovagi összecsapás előtti pillanatot jelenítik meg, amikor a küzdő felek még egymásra tekintenek a roham előtt.
Fametszetről készült fotónagyítás. A metszet egy belső térben zajló jelenetet ábrázol; hátterében gyémántmustrás cserépkályha látható. A másolat a kályha szerkezetének és csempedíszítésének tanulmányozását, valamint a kora újkori képi forrásokban megjelenő kályhaábrázolások összehasonlító vizsgálatát szolgálta.
Autográf aláírással ellátott, gépelt levél. A szerző válaszol a sziléziai kályhacsempékkel kapcsolatos kérdésekre, hivatkozik Katarzyna Dymek sziléziai középkori és reneszánsz kályhákról szóló munkájára (Średniowieczne i renesansowe kafle śląskie), valamint véleményt kér egy oszloprészletre emlékeztető csempeelem értelmezéséről. Beszámol továbbá a pardubicei vár késő gótikus kályhacsempe-leletanyagának feldolgozásáról és saját egészségi állapotáról.
Autográf aláírással ellátott, nyomtatott levél. A levél szerzője a 'Das mittelalterliche Dorf Sarvaly' című kötet 123. képtábláján szereplő, 8. számú tárgy (21. ház) új értelmezését javasolja. A korábban egy súlykészlet darabjaként mint fedeles rézsúly meghatározott leletet egy hordozható napóra–iránytű–nokturlábium készlet részeként azonosítja, és további adatokat, őrzési helyet, méreteket, valamint színes fényképet kér a sarvalyi tárgyról.
Autográf aláírással ellátott, gépelt levél. Rudolf Schnyder levelében megköszöni a magyarországi középkori kályhakerámiáról küldött különlenyomatokat, és véleményt formál Karl Frei neuenburgi kályhacsempék keltezéséről alkotott álláspontjáról. A levélben heraldikai és genealógiai érvek alapján vitatja egyes csempék korábbi datálását.
Autográf aláírással ellátott, gépelt levél. A levél Brandenburgi Albrecht Achilles portréábrázolásainak és numizmatikai forrásainak kutatásáról számol be. A szerző vállalja, hogy a drezdai Kupferstichkabinett gyűjteményében további adatokat keres, és szükség esetén fényképmásolatokat küld.
Autográf aláírással ellátott, gépelt levél. Az Ofenkeramik Leitfaden kéziratának fordításáról és a berni kályhacsempékről készült új fényképek beszerzésének lehetőségeiről.
Gépelt, autográf aláírással ellátott levél, amelyben a szerző középkori pécsi címerábrázolásokkal és egy kályhacsempén látható címer heraldikai értelmezésével kapcsolatos kérdésre válaszol.
Holl Imre „Középkori kályhacsempék Magyarországon I.” című tanulmányának (Budapest Régiségei 1958) különlenyomata mellett a budai királyi palota kápolnája melletti udvar rétegsorát összefoglaló táblázat látható. A táblázat az egyes rétegekhez tartozó kályhacsempe-típusokat és a keltezésüket alátámasztó éremleleteket szemlélteti, a 14–15. századi időszakra vonatkozóan.
1530-ból származó ún. Deruta majolika tányér. A kоrabeli olasz fazekasok mühelyének felszerelése, amely a magyar népi fazekasság felszerelésével egyezik.
1. Fazekaskorong szerkezetének rajza Cipriano Piccolpasso munkájából. "...A korong oly módon van elkészítve, mint a lenti kép mutatja, s rajta mindenféle áru elkészíthető. Az összes korongon készült árunak tökéletesen kerek körvonala kell, hogy legyen." (Piccolpasso: "Muore di lavorare al Tornio"c. fejezet első sorai, 1557); 2. Fazekasasztal rajza ugyanonnan "...Itt én a korongot mutatom be neked; a pad, amelyen ülnek, ott van ahol a H vonal vége,..a kéztámasztó a G vonal végén van, a léc, amelyen a láb nyugszik az, ahol az M vonal végződik".
1. 15. századi Bible Moralisée miniatúrája, amely a középkor legkezdetlegesebb fazekaskerék típusát mutatja be. Indiában ezt a típust még ma is használják. Európában a fejlődéstől elmaradt fazekаsok még a 18. században is alkalmazták; 2. Kézi fazekaskorong bevésett fenékbélyeg rajzával. Rübakov szerint (167. oldal és 33.ábra) ezt a típust alkalmazták a 10.-11. század fazekasai; 3. "Felakasztott típusú" fazekaskorong egy németországi kártyajáték 15. századi ábrázolásán. Szerkezete már lehetővé teszi, hogy a fazekas mindkét kezét használja formázás közben; 4. Ugyanilyen típusú fazekaskorong Jost Amman fametszetsorozatából.
1–2. 15. századi fenékbélyeges edény, melyet már korongon felhúzva készített a fazekas. A/II. csoportba tartozó visegrádi töredék (lelőhelye: Partitorony, Schulek János ásatása). 3. 15. századi vörös agyagból készült edény fenékrésze. A/I. csoportba tartozó visegrádi fazék Schulek János ásatásából.
