Ceruzával készült tanulmányvázlat egy gótikus, groteszk maszkfejet ábrázoló kőfaragványról. A maszkot stilizált lombdísz övezi, fölötte mérműves, fiálékban végződő építészeti koronázat látható. A lapon kézírásos jelzet és azonosító feljegyzés szerepel.
Adatgyűjtés a Musica allegorikus alakját ábrázoló reneszánsz kályhacsempéről. A dokumentum konográfiai megfigyeléseket, attribúciós feljegyzéseket és bibliográfiai hivatkozásokat tartalmaz. A lap a továbbiakban a figurális kályhacsempék építészeti kereteit és feliratszalagjait vizsgálja összehasonlító módon. A jegyzetek szakirodalmi hivatkozásokat tartalmaz.
Polikróm mázzal bevont reneszánsz kályhacsempe, amely a Musica allegorikus nőalakját ábrázolja pengetős hangszerrel a kezében, gazdagon tagolt építészeti keretben. A csempe feltehetően Hans Vest műhelyében készült, bár az attribúció bizonytalan. A tárgy a 16. század közepének felső-ausztriai kályhaművészetét képviseli, és a hét szabad művészet egyikének, a zenének megszemélyesítését jeleníti meg. A csempe eredetileg egy reprezentatív cserépkályha díszítőelemeként szolgált.
A lapon I. Miksa (1493–1519) Dürer által készített portréja nyomán készült rajz, valamint 1506–1529 közé keltezett félkupolára vonatkozó vázlatrajzok és adatgyűjtések szerepelnek. Feltehetően építészeti vagy díszítőelemek formai vizsgálatához kapcsolódnak. A lap magyar nyelvű megjegyzéseket, hely- és kronológiai adatokat és szakirodalmi utalást tartalmaz.
Adatgyűjtés a 16. század első felének női viseletéhez. A lap egy 1528 körüli női portré tollrajzát, a fejviseletre és nyaköltözetre vonatkozó megfigyeléseket, valamint szakirodalmi hivatkozást tartalmaz.
Adatgyűjtés a 16. század eleji német viseletről a forrás megjelölésével. A lap szakirodalmi hivatkozásokat, kronológiai adatokat (1510–1531), valamint egy alakot és több, ráncolt felsőharisnyát ábrázoló tollrajzot tartalmaz. A jegyzetek a reneszánsz öltözet, különösen a lábviselet és annak formai változatai kapcsán gyűjtött megfigyeléseket rögzítik.
Középkori fejviseletekről és viselettörténeti kérdésekről készített jegyzetlap szakirodalmi megjelölésekkel. A feljegyzések középpontjában a Gugel (csuklya), a kapucni és a fríg sapka áll, különös tekintettel a 13–15. századi európai ábrázolásokra és formai változataikra. A jegyzetek magyar és német nyelvű megjegyzéseket, irodalmi hivatkozásokat (többek között E. Thiel, K. Quincke, G. Rodel), évszámokat (pl. 1350, 1360, 1366), valamint tollrajzot tartalmaznak csuklyás alakokról.
Bátmonostor-Pusztafalu mérműves és lovagalakos kályhacsempéire vonatkozó adatgyűjtés kutatási hivatkozással. A jegyzet két csempe 1:1 méretben készült vázlatos rajzát tartalmazza kutatói észrevételekkel.
A dokumentum a gótikus építészeti formák fejlődésének és magyarországi párhuzamainak vizsgálatához készült. A rajzokat kronológiai és tipológiai megjegyzések, valamint francia és német gótikus emlékekre vonatkozó szakirodalmi hivatkozások egészítik ki.
A bal oldali ábra egy gazdagon faragott, teljes kandeláberoszlopot mutat levélornamentikával és figurális díszítésű fejezettel. A jobb oldali rajz egy reneszánsz kapuívhez kapcsolódó kandeláberes féloszlopot ábrázol. A lap a rajzok mellett rövid formai megjegyzéseket, keltezéseket és szakirodalmi hivatkozásokat tartalmaz.
A lapon színezett rajz látható a címer nyolcágú csillagjáról, valamint vázlat a sisakdíszről és a sisaktakaróról. A feljegyzések a címer különböző középkori ábrázolásait, a csillag sugarainak számát és formáját, valamint a 15. századi heraldikai változatokat elemzik, szakirodalmi hivatkozásokkal kiegészítve.
Heraldikai kutatási lap a Lichtenburg család címeréről. A lapon a címerpajzs, a sisakdísz, valamint több részletrajz látható. A pajzson kereszt alakú címerábra szerepel, fölötte sisakdíszként halat és pávatollas sisakéket ábrázoló változatokkal. A jegyzetek a címer keltezésére és heraldikai forrásaira utalnak, valamint a Kunštát család címerpajzsának vázlatát is tartalmazza.
A késő középkori kályhacsempéken megjelenő szarvasábrázolásról készített jegyzetlap. A lapon egy fekvő vagy ugró agancsos szarvas rajza látható növényi motívummal a szájában, valamint a csempe keretének részlete. A jegyzetek a motívum elterjedésére, ikonográfiai értelmezésére, a csempe méreteire, technikai jellemzőire és párhuzamaira vonatkoznak, szakirodalmi hivatkozásokkal kiegészítve.
Kolozsvár, Fő tér, Bogner-ház reneszánsz ajtókeretének kandeláberes féloszlopáról készült vázlatrajz. A rajz a féloszlop teljes felépítését – lábazatát, tagolt oszloptörzsét és fejezetét – ábrázolja profilozott tagozatokkal és reneszánsz díszítőelemekkel. A lapon bibliográfiai hivatkozás szerepel.
A lapon egy kör alakú mezőben ábrázolt agancsos szarvas, valamint lándzsás lovag vázlata szerepel. A jegyzetek a lelőkörülményekre és a darabok leírására vonatkoznak, továbbá kisebb ornamentális részletrajzokat és profilvázlatokat is tartalmaznak.
A lapon a 271–274. típusszámmal jelölt csempék rajzai és rekonstrukciói láthatók, köztük heraldikai motívumokat (kereszt, lóherelevél), rozettás és növényi ornamentikát ábrázoló darabok. A feljegyzések méretadatokat, keltezési megjegyzéseket, analógiákat és szakirodalmi hivatkozásokat tartalmaznak. A második oldalon további összehasonlító jegyzetek, profilrajzok és tipológiai megfigyelések szerepelnek.
A felső oldalon több, színezett és vonalas rajz látható különböző négyzetes csempékről: középen rozettás, valamint örvénylő növényi koszorúval keretelt rozettás előlapokról. A rajzok mellett méretadatok, mázra, keretprofilra és analógiákra vonatkozó megjegyzések szerepelnek. Az alsó oldalon térképvázlat és lelőhelyre, illetve szakirodalmi adatokra vonatkozó jegyzetek találhatók.
Reneszánsz csempe a nagyvázsonyi várból, allegórikus, jobbra lépő női alak (Temperantia, Erény) ábrázolással. A bal oldalon ceruzarajz látható az allegorikus nőalakot ábrázoló csempéről 1:1 léptékben, a jobb oldalon gépelt és kézzel kiegészített leírás szerepel. A jegyzet ismerteti az anyagot, a mázat, a készítéstechnikát, a múzeumi leltári számokat és szakirodalmi hivatkozásokat.
A nagyvázsonyi pálos kolostor konyhája melletti szemétgödörből származó kálhacsempék alapján egy kályha oromzati elemének rekonstrukcióját ábrázolja rozettás körmedalionokkal és növényi díszítéssel, valamint sarokkialakítási vázlatokkal. A lapon méretadatok és szakirodalmi hivatkozások is szerepelnek. Hátoldalán egy rozettás csempe- vagy párkánytöredék 1:2 léptékű rajza látható Csabrendekről összehasonlító célból.
Kéziratos kutatási jegyzet és rajzos elemzés az egervári vár késő gótikus mérműves kályhacsempéjéhez. A dokumentum a csempén ábrázolt építészeti tagozat részletrajzát, méretadatait és a kályhacsempék architektonikus keretezésével kapcsolatos összehasonlító megfigyeléseket tartalmaz.
Kéziratos kutatási jegyzetlap az egri vár Szép-bástyájánál előkerült, rozettás díszítésű, szőlőindás-fürtös keretelésű reneszánsz kályhacsempékről. A dokumentum színezett rekonstrukciós rajzokat, méretadatokat, szakirodalmi hivatkozásokat és kronológiai megjegyzéseket tartalmaz. A feljegyzések a csempék keltezésére, színezésére, ikonográfiai kapcsolataira és a Jagelló–Habsburg-kori művészethez fűződő összefüggéseire vonatkoznak.
Kéziratos kutatási jegyzetlap az egri vár püspöki palotájából származó, reneszánsz architektonikus keretes kályhacsempékről. A dokumentum oszlopos-fülkés csempék vázlatrajzait, méretadatait, formai elemzését, valamint a nürnbergi, bécsi és francia párhuzamokra vonatkozó bibliográfiai és kronológiai feljegyzéseket tartalmaz. A jegyzetek a csempék rekonstrukciójára, keltezésére és ikonográfiai előképeire irányuló kutatómunka részét képezik.
A lapon féloszlopos, fülkés és párkányos kályharészletek vázlatrajzai, valamint ausztriai és németországi kályhacsempékre vonatkozó feljegyzések szerepelnek. A jegyzetek többek között Melk és Krems környékének emlékanyagára, valamint szakirodalomra hivatkoznak.
Kéziratos kutatási jegyzetlap egy 1531-ben Erhard Schön fametszetén ábrázolt nürnbergi kályháról. A lapon a kályha felépítésének vázlatos rajza, építészeti profilok és párkányelemek összehasonlító rajzai, valamint a budai és más közép-európai analógiákra vonatkozó megjegyzések szerepelnek.
Kézzel rajzolt kutatási vázlat egy Welsből származó, 1540–1560 körülre keltezett kályháról. A lapon a kályha sematikus rajza, egy figurális kályhacsempe vázlatos ábrázolása, valamint a kapcsolódó szakirodalomra, múzeumi példányokra és analógiákra vonatkozó kézírásos feljegyzések szerepelnek. A jegyzetek a kályha felépítésére, csempetípusaira és ikonográfiai párhuzamaira vonatkozó megfigyeléseket rögzítik.
